Az állami adóhatóság honlapján 2011. december 12-én közzétett, a munkavállaló végtörlesztéséhez adható munkáltatói kamatkedvezményes hitelről, vissza nem térítendő támogatásról szóló tájékoztató - törvénymódosítás következtében - több ponton az alábbiak szerint módosul.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a végtörlesztésre adómentesen adható munkáltatói pénzkölcsönre (Szja tv. 72. § (4) bekezdés o) pont) és vissza nem térítendő támogatásra (Szja tv. 1. számú melléklet 2.8. pont) vonatkozó rendelkezései jogszabályváltozás miatt (a módosítást a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény tartalmazza) 2011. december 31-ét követően nem alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az a juttatás minősülhet adómentesnek, amelyek folyósítása legkésőbb december 31-én megtörtént.

A csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély nem tekinthető őstermelőnek

A 2012. évtől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alkalmazásában nem tekinthető mezőgazdasági őstermelőnek az a magánszemély, akit kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben tartanak nyilván, vagyis csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély. Mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői igazolvánnyal rendelkező, valamint az a magánszemély tekinthető, aki családi gazdálkodó vagy a gazdálkodó család tagja.

Az őstermelői igazolvány helyett az adóévre hitelesített értékesítési betétlapot kell bemutatni a kifizetőnek

Az Európai Unió Bíróságának 2011. július 28-án kihirdetett döntése értelmében a jogalkotó a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszaigénylését kizáró szabályt hatályon kívül helyezte, és speciális eljárási szabályok mellett lehetővé tette az áfa visszaigénylését.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 2. §-ának (8) bekezdése szerint a folyamatos tevékenység végzésére és a bevétel realizálására vonatkozó követelmény, valamint a belföldi pénzforgalmi számlával való rendelkezés követelménye nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül. E bekezdés tehát a szünetelés, illetve a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülés időtartamára vonatkozóan állapít meg az általános előírásoktól enyhébb követelményeket.

Egyre többször tapasztalom, hogy a vállalkozások vezetői nincsenek tisztában azzal, hogy az adóhatóságnak joga van a vállalkozásról vagy vállalkozóról adatokat gyűjteni az interneten. Az már jogi kérdés, hogy az ellenőrzésre kiválasztást követően teszik ezt, vagy pedig azt megelőzően. Mindenesetre nem mindegy, hogy milyen információkat teszünk közzé vállalkozásunkról.

Információim szerint Magyarországon mintegy 4,5 millió internet-felhasználó van, tehát a piac jelenős része elérhető, ha van saját weboldalunk, webshopunk. A legtöbb felhasználó interneten tájékozódik mielőtt jelentősebb beruházásra, vásárlásra szánja el magát, vagy szolgáltatást keres, tehát akinek nincs internetes megjelenése az gyakorlatilag az érdeklődő, vásárló szándékú felhasználók számára nem is létezik. A webshopokban értékesített áruk értéke összesen tavaly mintegy 135 milliárd forint volt, az ezt megelőző évben 90 milliárd, és úgy tűnik, a legdinamikusabb növekedés még csak ezután következik.

Egyre-másra jelennek meg a hírek a kormány jövő évi gazdasági terveiről. Ami már régóta sejthető volt, most nemsokára bizonyossá válik: 77000 forint lesz a minimálbér 2011. január 1-től. Az eddigi 73500 forint minimálbér 60236 forint nettó kifizethető jövedelmet jelentett, amennyiben jövőre is ezen a szinten maradna a minimálbér összege, az új elfogadásra váró adótörvények szerint a minimálbéresek csak 58170 forintot vihetnének haza.