Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény a kihirdetését követő naptól, 2018. november 24-étől módosította a főállású kisadózó fogalmára vonatkozó szabályokat.

A változás a Katv. 2. § 8. pont i) alpontjában foglalt azon rendelkezést érinti, mely szerint nem tekinthető főállásúnak a kisadózó, ha a tárgyhónap egészében a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.)24. §-aértelmében az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) utoljára a 2019. évre, 2018. december 20-ig az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentéssel választható, ezt követően az áttérés nem lehetséges. Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az egyszerűsített vállalkozói adó választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Ezen adózók vonatkozásában az adóalanyiság továbbra is az adózó választása alapján vagy a törvény által meghatározott valamely ok következtében szűnik meg.

A munkaerőhiány enyhítésére évek óta sok vállalkozás veszi igénybe a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait. A bérbevevők jellemzően kiemelt adózói körbe tartoznak és nagy létszámban – magasabb szaktudással nem rendelkező – munkaerőt foglalkoztatnak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 23. § (4a) bekezdése szerint munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, - a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál - kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.

A 2018-ban kezdődő adóévtől – figyelemmel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előírásaira – jelentősen változnak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályok.

Az új dokumentációs kötelezettség három-szintűvé vált, három különböző dokumentumot foglal magába:

• országonkénti jelentés (Country-by-Country Report, CbCR),
• fődokumentum (master file), és
• helyi dokumentum (local file).

1.    Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás valósul meg az olyan melegkonyhás önkiszolgáló étterem esetén, ahol biztosított a fogyasztáshoz asztal, ülőhely, megfelelő evőeszköz, szalvéta, azonban az asztalokat nem szedik le, hanem kiírásban hívják fel a vendéget a tálca visszavitelére?

Az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során alkalmazható kedvezményes adómérték tárgyában 2016. december 7-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelent tájékoztató alapján a szolgáltatásnyújtásnak történő minősítéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az ételt, italt felszolgálják, tehát az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás. Így abban az esetben, ha az étel, illetve a helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.) biztosított, önmagában az a körülmény, hogy a tányérokat, tálcákat nem szedik össze (mert az a vendégek feladata), még nem eredményezi azt, hogy a kérdésben szereplő ügylet termékértékesítésnek minősül.

2017. január 1-jétől megszűnik

• a kamatjövedelmeket, valamint
• a tartós befektetésből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás.

A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységéből származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem fizet. Az egészségügyi hozzájárulással azonos mértékű közterhet a tételes adóval együtt személyi jövedelemadóként kell megfizetni.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2017. január 1-től már lehetőség van arra, hogy az adózók az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló bevallási kötelezettségüket – meghatározott elektronikus bevallási nyomtatványon – az állami adó- és vámhatósághoz (továbbiakban: NAV) teljesítsék1. Több önkormányzatot érintő adókötelezettség esetén lehetőség van a HIPA bevallások egyidejű beküldésére, mivel az Ügyfélkapun biztosított a csoportos küldés.

2016. augusztus 1-től változott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban. Az új fogalommal kapcsolatosan számos jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek szükségessé tették a fogalmi meghatározás pontosítását, kiegészítését.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjának újabb módosítását 2016. augusztus 1-re visszamenőleges hatállyal hirdette ki az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (Módtv.).

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához

2011. január 1-jétől a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell alapul venni.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tekintetében a legnagyobb jelentőségű változást az jelenti, hogy – az eddigi évi 6 millió forintról – jelentősen megemelkedik az a bevételi összeghatár, melynek túllépése esetén a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

2017. január 1-jétől a 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség abban az esetben fogja terhelni a kisadózó vállalkozást, ha a naptári évben megszerzett bevétele meghaladja a 12 millió forintot.